Ki mentheti meg a magyarországi baloldalt?

First posted 8 January 2012 through Amerikai Népszava.

London/Budapest – Két új, egymástól merőben különböző párt is azt a célt tűzte ki maga elé, hogy újjáépítse a romjaiban heverő ellenzéket. Az alábbi cikk a Transitions Online-ban jelent meg, szerzője, Erin Marie Saltman a University College London’s School szláv és kelet-európai tanszéke Ph.D. kutatója; szakterülete a posztkommunista Magyarország.

Ritka egységes képet mutatott a magyar ellenzék január 3-án [valójában: egy nappal korábban – a ford.], amikor több tízezer embert (egyes állítások szerint százezret) volt képes az utcára küldeni, hogy tiltakozzon az uralmon lévő konzervatív-populista Fidesz párt által a parlamentben keresztülvert új alkotmány ellen.

Az oroszországi tiltakozásokhoz hasonlóan ez a tüntetés is elszakadást jelentett a szokásos magyar apátiától. De ugyancsak az oroszországiakhoz hasonlóan, ezekkel sem sikerült még igazi politikai változásokat elérni. A magyarországi baloldal alaposan széttöredezett, s egyes részei teljesen hiteltelenné váltak.

Ez annyit tesz, hogy bármilyen drákóiak is a Fidesz törvényhozási manőverei – amelyeket szupertöbbségüknél fogva erőltettek át, így a sajtószabadságra mért csapást; az igazságszolgáltatás és a központi jegybank megzabolázását; a magánnyugdíjak államosítását; a munkaügyi, adóügyi, vallási, választási és oktatási törvény változásait –, az ellenzék esélyei igencsak szerények a 2014-es parlamenti választásokon. A kormányzó koalíció messze maga mögé utasítja a felmérések szerint a többi pártot.

Elszántan szállt harcba két új párt, a Demokratikus Koalíció és a Negyedik Köztársaság, amelyek igen különbözően közelítik meg a magyar liberális baloldal újjáépítésének problémáját.

Szakadó szocialisták

Az októberben megalakult Demokratikus Koalíció Pártja (DK) a Szocialista Pártból vált ki, vezetője a korábbi pártvezető, volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc. A DK célja, hogy magához édesgesse a szocialistáktól elpártolt szavazókat – parlamenti mandátumaik száma 186-ról 59-re csökkent, miután a Fidesz 2010-ben eldöngette őket –, s hogy azokat is megnyerje magánajk, akiket a szocialisták nem tudtak.

A DK hajlandónak mutatkozik a többi liberális és baloldali csoporttal való együttműködésre, és részint régi motoros politikusok, részint energikus fiatal figurák alkotják.

A kivált párt hosszas szocialista belharcból emelkedett ki, amely a nacionalista irányzat hívei,  valamint, mint Gyurcsány DK-s követői, neoliberális platformra helyezkednek. A DK azonban a magyar politikai pártokra jellemző módon sokkal többet foglalkozott a Fidesszel, mint önnön specifikus politikai lehetőségei megfogalmazásával.

A baloldal modernizálására is kísérletet tesz a DK, amely a fiatalság és az először szavazók támogatását az online hálózatok és fórumok megcsapolásával is szeretné növelni.

A Demokratikus Koalíció előtt tornyosuló problémák nem annyira az elképzeléseivel, inkább az eredetével kapcsolatosak. A szocialistákhoz hasonlóan ők is kötődnek az 1989 előtti múlthoz. A szocialisták gyökerei a Magyar Szocialista Munkáspártig (MSZMP) nyúlnak vissza, ami határozott tehertételt jelent annak fényében, hogy Magyarország a nacionalista és populista politikai retorika felé fordul, amely a Fidesz és a szélsőjobboldali Jobbik felemelkedésében is tükröződik.

Tehertétel lehet maga Gyurcsány is. Noha a baloldalon nincs nála erősebb politikus, sokan nem felejtették még el a hírhedt 2006-os beszédét, amely szikrának bizonyult a jobboldal fellángolásához, s amiben Gyurcsány kimondta, a pártja és mások „hazudtak nappal, éjjel és este” a hatalomra jutás érdekében. Noha a beszéd politikai átláthatóságra és reformokra szólított fel, annak bántó hangvétele napokon át tartó tiltakozáshoz és demonstrációhoz vezetett a Parlament előtt, és sokan lemondásra szólították fel a miniszterelnököt.

A DK mindazonáltal politikai tapasztalatánál és erős neoliberális üzeneténél fogva a 2014-es országos választások komoly erejévé válhat.

A párnacsatától a politikai eligazításokig

A Negyedik Köztársaság Mozgalom (4K!) októberben jelentette be, hogy polgári mozgalomból politikai párttá válik, s indul a 2014-es választásokon. A csoport, mely tervei szerint májusban tartja első kongresszusát, „hazafias baloldaliként” határozza meg magát, szemben az általa autoriter természetűnek tartott, a jogállamisággal visszaélő Fidesszel.

Istvánffy András, a Negyedik Köztársaság szóvivője szerint az országnak olyan baloldali pártra van szüksége, amelyet nem azonosítanak a régi, besározódott balosokkal.

Ez az attitűd, valamint a Negyedik Köztársaság és a DK közti nézeteltérések megnehezíthetik az együttműködést. A Negyedik Köztársaságot kevésbé izgatja az, hogy a magyarok „európai identitását” megalapozza, vagy az európai és nemzetközi intézményekkel együttműködjön.

A Negyedik Köztársaságot 2007 őszén alapították civil mozgalomként „nem politizáló fiatalok számára, akik célul tűzték ki a tér visszaszerzését”, mondta Istvánffy. A mozgalom úgynevezett urbánus játszótereket hozott létre a városközpontokban. Havi események voltak a flashmobok és az utcabálok, de tartottak országos párnacsata-napokat, városi ragadd-meg-a-zászlót játékot, valamint a fogyasztói mentalitást kifigurázó MP3 Simon Mondja eseményeket. Politikai pártként a csoportnak változtatnia kell a hozzáállásán.

Istvánffy szerint a párt a néphez közelebbi kormányt akar, és nem ragaszkodik az országot az elmúlt húsz évben ellenőrző csatlós elit valamely válfajához. Akkoriban győzelemként értékelték, hogy az 1989-es magyar forradalom vértelenül ment végbe, ma azonban sokan érzik úgy az országban, hogy nem annyira népmozgalom, sokkal inkább az elit önátmentése zajlott. A Negyedik Köztársaság is osztja ezt az érzést, s olyan rezsimet lát a jelenlegi kormányban, amelyet fenekestül fel kell forgatni. Környezetvédő csoportokkal és más proteszt-szervezetekkel működtek együtt, így az Egymillióan a Sajtószabadságért Magyarországon formációval (becenevén: Milla) a minél nagyobb Fidesz-kormány elleni demonstrációk érdekében.

Az új pártnak sok tennivalója lesz még: a Negyedik Köztársaság támogatottsága erős a budapesti fiatalság köreiben, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy maguk mögött tudhatják az ország egyéb részeit is, kivált ami a vidék jobboldali és radikális szélsőjobboldali erősségeit illeti. A zöld LMP példának okáért szavazatai javát Budapesten gyűjtötte be az utolsó választások alkalmával. A Negyedik Köztársaság fiatalossága tehertétel lehet, hiszen bírálhatják őket azon az alapon, hogy tapasztalatlanok. A mozgalom tagságának zöme a húszas, harmincas éveiben jár.

2014 tehát egyik új politikai erő számára sem lesz sétagalopp: a 2010-es választások, úgy tűnik, visszafordíthatatlanul a jobboldal és a radikális jobboldal felé billentették a mérleget.

Magyarországon azonban a választások mindig tartogatnak meglepetéseket. 1989 óta váltakozva a jobb- és baloldal jutott kormányra.

Függetlenül attól, képes-e a Fidesz szavazóit elégedettnek megőrizni a következő két évben, sok múlik a különféle liberális-baloldali szervezetek és pártok együttműködési és ellenzékben való egyesülési hajlandóságán. A szétforgácsolt csoportok és pártok csak nehézségek árán képesek olyan mértékben szavazókat gyűjteni, hogy legyőzzenek egy akkora erőt, mint a Fidesz. Noha a Negyedik Köztársaság reméli, hogy megtisztíthatja a játékteret a szocialista múlttól, talán épp a DK tapasztalt politikusainak és a Negyedik Köztársaság fiatalságának és szellemének egyesített ereje képes újjáépíteni az egészséges többpárti rendszert Magyarországon.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s